Sziasztok!Valamiért ma elolvastam az éves horoszkópomat. Hogy miért azt nem tudom, nem szeretem a horoszkópokat, bárki írhatja őket a neten. Aztán eszembe jutottak róla dolgok, amik mostanában történtek velem. Felvettek egy zeneiskolába, elmehettem énekelni a belvárosba, elmehettem versenyezni. Egyszerűen fantasztikus dolgok történnek velem mostanában. Ahogy visszapörgettem az időt a fejemben, eljutottam oda, hogy hol is kezdtem ezt az egész éneklés/zenélés dolgot. Rettenetesen régen volt, hogy megismerkedtem a zenével,és soha nem gondoltam volna, hogy egyszer elérem azt, amit eddig elértem. És ki tudja, talán még tovább is jutok. De hogy ez miért fontos? Egyszerű. Mikor először énekeltem, akkor nagyon féltem, csak szárny próbálgatás volt. Nem is volt jó az, amit előadtam, mégis akik szerettek, támogattak. Megtettem az első lépést, és bár talán ez volt a legnehezebb, megérte! Benne volt a pakliban, hogy valami rossz fog történni, vagy, hogy elbukom, de kitartottam, és kitartok! Mind addig, amíg el nem érem azt a pontot, ahonnan már nem vágyok fentebb. Ha meg sem próbáltam volna, most nem tartanék ott, ahol vagyok, és úgy gondolom, hogy annak az esélye, hogy elbukom, kisebb volt, mint annak, hogy sikerül az álmom, hiszen tudom, és akkor is tudtam, hogy kitartó ember vagyok. Ha valamit adhatnék az embereknek, akkor az az lenne, hogy tartsanak ki az álmaik mellett, mert ha elbuksz, onnan még fel lehet állni, de ha valamit nem próbálsz meg, mindig csak az lesz a fejedben, hogy mi lett volna, ha mégis megpróbálod?
Ez lenne az én első lépésem története, amivel erőt szeretnék adni nektek új dolgok kipróbálásához, új első lépések megtételéhez. Remélem ez sikerült, és erőt tudtatok belőle meríteni, hiszen itt a nyár, itt az ideje belevágni valami új dologba!
Szép nyarat, éljétek túl ezt a meleg időt!
Dóri :)
