2015. május 13., szerda

Érd el céljaidat! :)

Sziasztooook! :)

Túl boldog voltam mostanság ahhoz, hogy a bánat elűzésérő írjak, viszont nem voltam elég boldog ahhoz, hogy a boldogságról írjak. Furcsa egy helyzet volt. De hogy most hirtelen mi történt? Hát... Magna Cum Laude hallgatás közben eszembe jutott a kis blogom, gyorsan elkezdtem motivációs képeket nézegetni, és rátaláltam erre a csodára. Elolvastam a szövegét és elkezdtem gondolkozni azon, mit is tettem eddig azért, hogy elérjem azokat a célokat, amiket kitűztem magam elé, hogy hányszor tévedtem, és hogy hányszor buktam el a célom előtt. Rengetegszer! De felálltam, és előröl kezdtem mindent. Persze az elején ez nem ment könnyen. Csináltam valamit, elbuktam benne, és összetörtem. Viszont valami segített. Velem voltak a barátaim, a családom, és mindig támogattak, újra erőt vettem magamon, és előröl kezdtem az egészet. És hogy második alkalommal sikerült-e amit elterveztem? Volt hogy igen, de persze az is előfordult, hogy nem. És hogy mi történt? Megint összetörtem, de már hamarabb talpra álltam. Nem nyalogattam a sebeimet hónapokig, hanem felálltam, és megint mindent elkezdtem az elejéről. És hogy ez mind mire volt jó? Elértem-e a célomat? A válasz az, hogy nem. Még nem. Közel a cél, de még sok mindent kell megtennem, hogy minden célomat elérjem! Ahogy telik az idő, egyre több dolgot tanulok meg. Egyre több tapasztalatom lesz. Mikor elbukom a célom felé tartó úton, elkezdek gondolkozni: "Mit tettem rosszul?" "Mit rontottam el?" "Min változtassak?" És tudjátok mire jöttem rá? Soha semmi nem tökéletes, mindig van mit javítani. Sokan mondják, hogy nagy célokat kitűzni magunk elé badarság. Szerintem nem az. Minél nagyobb célt tűzünk ki, annál többet kell tennünk érte. Minél többet kell tenni valamiért, annál nagyobb a hibázás valószínűsége, de ez nem baj! Hibázni szabad! A hibáinkból tanulunk, és a hibáink azok, amik segítenek abban, hogy erősek legyünk! Nem szabad feladni soha semmit, mert mindent el lehet érni, csak tenni kell érte. Nem kell gyorsan. Lassan, kis léptekkel is el lehet érni a célunkat! És hogy mi van, ha elbizonytalanodunk magunkban? Erre csak annyit mondhatok, hogy nem szabad feladni, akkor sem, ha úgy gondoljuk, hogy lehetetlen, hogy bármi jó legyen a vége a fáradozásainknak. Én ezt az elvet követem, s azt hiszem sikerrel! Mára ennyi! :)

Dóri! :)

2015. május 6., szerda

Az élet szép!

Sziasztoook! :)

Őszintén szólva nem is tudom, hogy hogyan kezdjek neki ennek a posztnak. Annyi minden kering a fejemben.  Körülbelül egy hete azt mondta nekem valaki, hogy soha ne felejtsem el, hogy az élet szép! Ez a mondat, és az, ahogy ezt mondta nekem, teljesen belevésődött az agyamba. Ha eszembe jut, mindig elmosolyodom. Miután ezt mondta nekem, nagyon sokat gondolkoztam. Nem tudtam, mi is olyan szép az életben. Ahogy pörgettem a gondolatokat a fejemben, rájöttem, hogy olyan apróságokon siklottam át minden nap, amik számomra természetesek, de másnak lehet, hogy nem adatottak meg. Belegondoltam, hogy mi az, ami miatt szomorú vagyok. Minden ilyen dolog olyan volt, amin nem tudok változtatni. És hát ha valamin nem tudunk változtatni, nem éri meg szomorkodni miatta! Viszont rájöttem, mennyi mindent is csinálok, mennyi mindenre van lehetőségem! És ezeknek örülni kell, és ki kell élvezni minden percét. Később rátaláltam erre a képre. Gondoltam kipróbálom ezt a 9 dolgot, de ahogy elkezdtem nézegetni, hogy mik ezek, rájöttem, hogy ezekből többet már csináltam is, vagy éppen csinálok. Az első kis képecskén viszont megakadt a szemem. Elkezdtem figyelni minden apróságra, és rá kellett jönnöm, hogy egy átlagos nap sokkal több örömet rejt, mint eddig gondoltam. Reggel egy ölelés, a suliban meglátni, hogy a barátnőd betámolyog a terembe, rájönni egy rosszabb időszakban, hogy mennyien is támogatnak, vagy akár csak az, mikor kinézel az ablakon, és ránézel a csillagodra. Hát igen... Ez ilyen furán hangzik, Van egy csillag az égen, amit én minden este látok az ablakomból. Legyen tél, vagy legyen nyár, ha itthon vagyok, biztos hogy felpillantok rá lefekvés előtt. Nekem ez olyan természetesnek tűnt eddig, de megfigyeltem, hogy ha ezt nem teszem meg, akkor valahogy másként fekszem le. Valami hiányzik. Valami, ami minden este mosolyt csal az arcomra. Pedig ez a valami csak egy fényes pötty az égen. Egy apróság, de ez az apróság sokat jelent számomra, és szebbé teszi az életemet minden egyes este. Úgy gondolom, mindenkinek van egy ilyen apró örömforrás az életében, csak meg kell találni. Ez lehet egy tárgy, egy idézet, vagy bármi, amire ha rápillantasz, akkor hirtelen mosolyogni kezdesz. Őszintén szólva, nem tudom mire akartam kilyukadni, Talán csak rá akartam világítani arra, hogy az élet tényleg szép. Vagy ha nem is az egész, mindig, minden nap van benne valami, ami szép. :) És hogy miért fontos nekem ez a poszt? Hát azért, amiért a többi! Hogyha csak egy embernek is segítettem ezzel, akkor már boldog vagyok, és a visszajelzések miatt írok újabb és újabb lelkizős, kiborulós, vagy boldogságot árasztó posztokat! Értetek, akik olvassátok a blogomat!

Összefoglalva: Mosolyogjatok, és legyetek vidámak, még akkor is, ha ez nem mindig olyan egyszerű! :)

Dóri :)