út jobboldalán közlekedünk.
Odafelé, mikor még világos volt, annyira nem is zavar minket a szél, aztán 20 percet javítva az időnkön, 1 óra alatt odaértünk. Kinéztünk magunknak egy jó kis programot, aminek pelikán etetés a neve. Nagyon vicces, és egyben aranyos látvány volt. Vittünk magunkkal bicikli láncot, így csak a bukósisakot kellett cipelni. Mikor vége volt a pelikán etetésnek még gondoltuk sétálunk egyet. Addig sétálgattunk, amíg el nem kezdett lemenni a nap. Nem akartunk sötétben biciklizni, ezért elkezdtünk sietni a bicikli tárolóhoz. Amikor odaértünk a bicikli tárolóhoz, még egészen világos volt, de ahogy mentünk hazafelé, egyre jobban fújt a szél, és egyre sötétebb lett. Ez abból a szempontból jó volt, hogy a táj az hihetetlenül szép volt, a túlpart mögött ahogy lement a nap, az ég sok színben pompázott, és a víz pedig csillogott. Ekkor még tudtunk volna tekerni rendesen, mert láttunk is valamit, és csak a szél hátráltatott minket, de amikor már a nap teljesen lement, úgy döntöttünk, hogy leszállunk a bicikliről, és gyalog folytatjuk az utat, hisz már nem vagyunk olyan messze.
Ezzel együtt 1 óra 10 perc alatt hazaértünk, amit mi sikerként könyveltünk el, bár megfogadtuk, hogy ilyen sötétben, és ilyen későn nem gyakran fogunk hazajárni, főleg nem biciklivel, és nem ilyen hatalmas nagy szélben.
Ezzel együtt 1 óra 10 perc alatt hazaértünk, amit mi sikerként könyveltünk el, bár megfogadtuk, hogy ilyen sötétben, és ilyen későn nem gyakran fogunk hazajárni, főleg nem biciklivel, és nem ilyen hatalmas nagy szélben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése